Ne is mondjátok, Apuék ismét jól elcsúsztak a blogírással… Mentségükre legyen szólva, hogy mozgalmas hetek állnak mögöttünk.
Mint utólag rájöttem, a születésnapi dobozolás csak egy főpróba volt egy sokkal komolyabb logisztikai hadművelethez, melynek eredményeként 72 db - 16 köbméternek megfelelő - dobozba csomagoltuk addigi életünket és búcsút intettünk Brüsszelnek, a báránykás kisszobámnak, a jóféle csokiknak, az alacsonyan szálló felhőknek, a mindig zöld Woluwe Parknak és a szomszéd bácsi zöldséges kombijának.
Az ezt követő hetekben a nagymamiknál, nagypapiknál dobozoltunk be, hogy ők is részesei lehessenek az Ábel XI. fogszimfóniája névvel népszerűsített éjszakai koncertkörutamnak. Végül megtudtam, hogy a régi hallgatóságnak is hiányozhattam, mert a szomszéd Peti bácsiék felajánlották, hogy egy ideig a pesti lakásukban húzhatjuk meg magunkat.
Nekem már az első pillanatra megtetszett a kecó. Igyekeztem is segíteni Anyuéknak a pakolásban ...
… de rájöttem, hogy sokkal érdekesebb dolgokra is rá lehet bukkanni …
így aztán gyorsan körbemászkeráltam mindent. Elégedetten állapítottam meg, hogy távkapcsolókban, kihúzható fiókokban és ajtókban ez a lakás is gazdag, továbbá elégséges mennyiségű munkafelület áll rendelkezésre az Anyu által akkurátusan előkészített kenyérkatonák lepotyogtatására. A kanapé mögé elrejtett számítógép billentyűzetet is elég gyorsan felfedeztem, tehát ne aggódjatok, egy-két gépírási gyorstalpaló és a következő blog bejegyzéssel már sokkal hamarabb jelentkezünk… :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése