2011. december 11., vasárnap

Az első találkozásom Mikulás bácsival

Állítólag nagyon elfoglalt krapek,ezt látszik megerősíteni, hogy még Apu munkahelyére is el kellett látogatnia. Kiváncsi voltam, hogy nézhet ki egy Miku-muki, de csak nem akart megérkezni. Még szerencse, hogy a felvezetőnek szánt zenés műsor is bejött nekem....



Aztán végül csak betoppant. Nagyon lassan csoszogott, biztos nem akart elbotlani a nagy piros kabátjában. A körülöttem lévő kispajtik rögtön bezsongtak, én viszont nem értettem, hogy mire ez a nagy felhajtás. Egyre gyakrabban gondoltam a pihe-puha kis ágyikómra.



Szóval elsőre nem volt szimpi a pasas, de hamar rájöttem, hogy én is megvásárolható vagyok :-)


Szárföldön aztán rájöttem, hogy tényleg népszerű lehet a csávó, mert mások is utánozni próbálják...


Sőt, néha még csokiba is öntik...


Nagyon durva...Egyesek szerint még az almát is miatta festik pirosra. Na, ezt nem veszem be!...


Azt mondják, hogy azoknak, akik nem hisznek a róla szóló történeteknek már csak a virgács marad...


Akárhogy is van, nekem tökmindegy... Ettől még az álmikulásoknál is lehet kolbászból a kerítés...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése